Az, hogy a gyógyszereknek általában vannak mellékhatásai, mindenki előtt ismert. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy tartózkodnunk kellene a gyógyszerektől. Azt azonban jelenti, hogy minden esetben képesnek kell lennünk dönteni: egy adott gyógyszert szedni, vagy nem szedni jár-e károsabb következményekkel (és az orvosnak, a patikusnak kötelessége segíteni az ilyen döntés meghozatalát). Ahhoz azonban, hogy ilyen jellegű döntéseket meghozhassunk hiteles és megbízható információra van szükségünk. És épp az elvárt megbízhatóság és hitelesség az, ami az utóbbi időkben “sérülni” látszik. Egyre-másra derülnek ki ugyanis a gyógyszeripar maffia-stílusú üzelmei a gyógyszerellenőrzés korrumpálásától kezdve a hatás-, ill. a toxikológiai eredmények meghamisításáig. A kövélemény (és talán az Obama adminisztráció) nyomására azonban úgy tűnik, hogy a gyógyszerellenőrző hatóságok (pl. a FDA az USA-ban) és a tudományos intézetek valamiféle tisztogatásba kezdtek. így egyre gyakrabban derülnek ki forgalomban lévő gyógyszerekről, hogy a káros mellékhatásaik messze nagyobbak, mint az esetleges jótéteményeik. Kötelességünknek érezzük tehát, hogy azokról az esetekről beszámoljunk, amelyek a magyarországi “gyógyszer fogyasztókat” is érintheti.

Nincs szándékunkban pánikot kelteni, pusztán információval szolgálni. Itt tehát azokról a gyógyszerekről olvashat, amelyekről megbízható vizsgálatok alapján súlyos mellékhatások, ill. esetleges hatástalanság derül ki.  

Fájdalom csillapítók és gyulladásgátlók

Számos gyulladásgátlóról tudjuk ma már, hogy ártalmasak. A rofecoxib hatóanyagot tartalmazó ún. nem-szteroid gyulladásgátlók pl. jelentősen növelik az infarktus veszélyt. Most egy vizsgálat azt derítette ki, hogy az általánosan használt fájdalomcsillapítók rendszeres szedése is komoly rizikót hordozhat. Dán kutatók (Gentofte University Hospital in Hellerup) több mint egy évtizeden át vizsgálta a több mint 1 millió − egyébként egészséges − felnőtt egészségi állapotában bekövetkezett változásokat annak függvényében, hogy milyen gyyógyszereket szedtek, ill. milyen gyakorisággal. A vizsgálat kiderítette, hogy az ibuprofen alapú (pl. Advil, Algoflex, stb…) fájdalomcsillapítók (és egyben gyulladásgátlók) 29 %-kal növelték a sztrók előfordulásának az esélyét, míg a diclofenac (pl. Voltaren) 91 %-kal növelte a szívelégtelenségből eredő halálesetek számát, amennyiben e fájdalomcsillapítókat hosszabb távon alkalmazták. A jó hír: a naproxen alapúak (Naproxen, Aleve, Apranax), és az aszpirin a vizsgálat szerint nem okoztak jelentős mellékhatásokat. [ABC News] 

A dextropropoxyphene hatóanyagot tartalmazó fájdalom csillapítókat 2010 novemberétől kezdődően az FDA betiltotta. Az ok: fatális kimenetelű szívritmuzavar [ABC News]. Nálunk a Novopyrin (Sanofi) nevű analgetikum tartalmazza ezt a hatóanyagot. 

A benzokain tartalmú érzéstelenítők, fájdalomcsillapítók ún. methemoglobinémiat (a hemoglobin oxigén-kötő képességének csökkenése) okozhatnak, aminek halálos kimenetele lehet – figyelmeztet az FDA. Nálunk benzokaint a patikákban Babydent név alatt árulnak.

Cukorbetegség elleni gyógyszerek

Legújabban a rosiglitazone hatóanyagot tartalmazókról (Avaglin, Avandamet, Avandia, Nyracta, Venvia) derítették ki maga az FDA kutatói, hogy használatuk súlyos szív- és érendszeri rizikót jelentenek: 43%-kal növelik az infarktus és 64%-kal az egyéb szívelételenségek előfordulásának az esélyét. [ABC News]

A 90-es évek amerikai Fen-Phen (fenfluramin) botránya után, most a francia Mediator (benfluorex) botrány izgatja a kedélyeket. E két rokon vegyület mint antidiabetikum került forgalomba. Mindkét vegyületről kiderült azonban, hogy súlyos, sok esetben halálos kimenetelű szívbillentyű károsodást okoznak. Egy vizsgálóbizottság jelentése szerint a Mediator eddig kb. 500 beteg halálát okozta. [CNN News]   

Koleszterin csökkentők (sztatinok)

Ma már mindennapos, hogy a körzeti orvos sztatin hatóanyagot tartalmazó készítményeket ír fel számunkra, ha megemelkedett a vér-koleszterin szintünk. Korábbi vizsgálatok alapján joggal hittük, hogy ez a helyes eljárás, hiszen úgy tudtuk, hogy a sztatinok csökkenteni képesek a vérben a koleszterin szintet, hiszen a megemelkedett koleszterin szint valóban növeli a szív- és érendszeri megbetegedések (pl. a szívinfartus előfordulásának) rizikóját. Három újabb vizsgálat azonban mindezt kétségessé teszi; azt találták ugyanis, hogy a sztatinok rendszeres alkalmazása egyáltalán nem csökkenti az ilyen betegségekből eredő halálesetek számát. A korábbi pozitív hatást mutató vizsgálatokról pedig az látszik kiderülni, hogy gyógyszercégek általi finanszírozottságuk okán talán nem voltak “semlegesek”. [ABC News] 

A “sztatin-botrány”-t tovább súlyosbíthatja, hogy mind a mai napig hallgat a média egy másik sztatinokkal kapcsolatos (ún. PROSPECT) vizsgálat eredményeiről: a sztatinok hosszan tartó szedése 20%-kal emeli a rákos megbetegedések valószinűségét. [Mangin és mtsai.: British Medical Journal, 2007. 353: 282.]

Megjegyzés: Szintén elhallgatják a sztatinokkal kapcsolatosan, hogy gátolják a koenzim Q (ubikinon, Q10) szintézisét. Nem nehéz megjósolni, hogy a sztatinok ezen mellékhatása és a rákkeltő hatásuk között hamarosan "felfedezik" majd az összefüggést.

A legújabb "sztatin hír" pedig (2011 május): az FDA (az USA-beli OGYi) ún. “figyelmeztetést” adott ki a sztatinok használataval kapcsolatosan. Az ok, hogy a sztatinok mellékhatásként károsíthatják az izmokat, ideértve a szívizmot is.