Beleink 
A bélflóra súlya egy felnőttben átlag 1,5 kg, az anyatejjel táplált csecsemőknél a hasznos baktériumok, főleg bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét (95-98%). 
A vastagbél hossza kb. 130-150 cm, átlagos átmérője kb. 6 cm.  
A vastagbél végső, végbélnyílás előtti 12-15 cm-es szakaszát nevezzük rectumnak (végbél). 

A vastagbélben 7-16 órát vándorol a béltartalom (nagy részét növényi eredetű emésztetlen és emészthetetlen cellulóz rostok teszik ki). 
Szervezetünkben a legnagyobb gázmennyiséget a vastagbél állítja elő (normálisan kb. 200 ml-t naponta). 
A vékonybél hossza kb. 6 m. 
A bélrendszerben átlagosan 3-8 kg letapadt bélsár található.

Bőrünk 
Felülete kb. 18.000 cm², kb. 50 millió érzősejttel a felszínén. 
Egy átlag ember bőrének tömege 2,5 - 4 kg. 
A bőr vastagsága átlagosan 2 mm, de pl. a szemhéjon 0,5 mm, a talpon pedig 6 mm is lehet.  
Az életünk során a bőrünkről lehámlott sejtek mennyisége 20-30 kg. 
A nők menopauza után 0-5 évvel a bőr elvesztik a bőrszöveti kollagén 30%-át (a kollagén a bőr mélyebb rétegvastagságának 70%-át alkotja). 
Normális hőmérsékleten, nagyobb megerőltetést igénylő munka nélkül is a verejtékkel bőrön keresztül kb. 500 ml víz távozik naponta a szervezetünkből. 
Az emberi bőr felhámjának szarurétege mintegy 10-20% vizet tartalmaz. Ha a bőr nedvességtartalma 10% alá csökken, kifejezetten szárazzá és ráncossá válik. 
Az ember bőrét kb. egymillió szőrtüsző borítja.  
A fejbőr szőrtüszőinek 95%-a aktív, növekvő fázisban van.

Csont, csontrendszer, gerinc 
A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll (előfordul, hogy valaki egy pár bordával többel rendelkezik).  
Születéskor még kb. 300 csontunk van, közülük néhány a gyermekkorban összenő. 
Egy 80 kilós ember csontváza mintegy 14 kilogrammot nyom. 
A csontrendszer ásványianyag-tartalmát 80%-ban örökletes, 20%-ban környezeti tényezők határozzák meg. 
Egy adott időszakban csontvázunk 10%-a van átépülőben. 
A csontokban 10% körüli vízmennyiség található. 
Minden lépésnél testsúlyunk másfél-kétszerese rázza meg a csontozatot, és nehezedik a talpra, a sarokra 
Gerincoszlopunk 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4 farkcsigolyából áll. 
A lábfej váza 26 csontból áll (7 lábtőcsont, 5 lábközépcsont, 14 lábujjcsont), a nagyujjat 2, az összes többi ujjat 3 lábujjcsont alkotja. 
Lábunkat 26 csont, 33 ízület és 112 ínszalag alkotja (ezeket véredények, inak, idegek bonyolult hálója szövi be). 
A koponya 22 különálló csontból áll. 
A vöröscsontvelő mennyisége kb. 1.000 gr. 
A térdízület 150 fokos behajlást enged meg, s kisfokú forgatást is.

Fül 
Az egészséges ember által érzékelhető hangspektrum 16 és 20.000 Hz (1 Hertz = 1 rezgés/másodperc) frekvencia közé esik. (A 16-nál kisebbet infrahangnak, a 20 000-nél magasabb rezgésszámút ultrahangnak nevezik. Nemzetközi megállapodás alapján a 440 Hz-es hangot nevezték el normál vagy A hangnak.)

Haj 
Az embernek átlagosan 100-150 ezer hajhagymája van. Míg az újszülöttek fejbőrének minden négyzetcentiméterén 1.000, addig a 43-50 éveseknek már csak 300.  
Minden hagymából 20 szál haj fejlődik ki az évek során és havonta átlag egy centimétert nő 
A növekedési fázisban levő hajszál évente mintegy 15 cm-t nő, így a férfiak vágás nélkül 40-- 50, a nők 70-80 cm-es hajat is növeszthetnek. 
Egy átlagos hajszál kb. 7 évet él.  
Az emberi hajszál 3 kg-ot bír el. 
A szakemberek szerint napi 50-100 szál haj elhullása normális.

Idegrendszer 
Idegrendszerünk 300 km/óra sebességgel küldi az üzeneteket. 
A testen belül a fájdalom kb. 110 m/s sebességgel terjed. 
1 idegsejt átlagosan 60.000 másikkal áll kapcsolatban. 
Néhány idegrost nagyon vékony (0,4 mm), néhány pedig kifejezetten vastag (6 mm). 
Az idegsejt 1-1,5 ezred másodperc alatt válik újra ingerelhetővé. 
Az agykéreg 10 milliárd idegsejtből áll. 

Izom, izomrendszer 
30 és 70 éves korunk között az izomzat tömege kb. 35%-kal csökken. 
A test 650 izma közül mintegy kétszázat használunk járás közben. 
Kb. 600 akaratlagosan irányítható izmunk van. 
A mosolygáshoz 17 izmot használunk, a homlokráncoláshoz 43-at. 
A legkisebb izmunk a szemben található, mindössze 1 mm. 
Mozgásszervrendszerünkhöz a több, mint 180 ízület is hozzátartozik.

Kéz 
A kezekben több, mint 50 csont van. 
A kéztőt 8 db kisméretű, a köbös csontokhoz tartozó kéztőcsont alkotja. 
Az emberiség 88%-a jobbkezes.

Köröm 
A körömágyból kinövő körömnek 6 hónap kell, hogy elérje az ujjvéget.  
A kéz körmei havonta közel 4 mm-t nőnek, míg a lábéi csak 2 mm-t.

Máj, epe 
A máj tömege átlagosan 1,5 kg. 
A máj kétharmada elpusztulhat anélkül, hogy komoly következménye lenne. 
Egy 70 kilós férfi mája kb. két óra alatt bontja le a három deci sörben lévő 12 gramm tiszta alkoholt.
Az epét 75%-ban bizonyos speciális májsejtek, 25%-ban pedig az epecsatorna sejtjei termelik és választják ki. 
Becslések szerint minden 7 érintett emberből 5-nek okoz panaszokat az epekő. 
Szervezetünkben naponta kb. 600 ml epe képződik. (más források szerint napi 1-1,5 liter)

Mell 
Szülést követően a mell nagysága átlagosan 225 ml-rel nő, és napi 1-2 liter tejet termel. 
Az átlagos női mell mérete (térfogata) 550 milliliter.

Mirigyek 
Az öregedés hatására jellemző adat, hogy a csecsemőmirigy működése a 20. életévben már csak 1%-os hatásfokú. 
A mirigyek 15-25-as csoportja vesz részt a nők tejelválasztásában. 
Az újszülött csak 3-4 hetes korában kezd el izzadni, a verejtékmirigyek teljes érettségüket csak 7-8 hónapos korban érik el.

Sejtek 
Az emberi sejtekben 23 pár, azaz 46 kromoszóma található. Ez alól kivételek az ivarsejtek, amelyek a 23 pár kromoszómából csak páronként egyet, azaz összesen 23 kromoszómát tartalmaznak. 
Az emberi szervezetben naponta 100-200 tumoros sejt képződik. 
Minden emberi sejt kb. 2500-féle saját enzimmel rendelkezik. 
Oxigén nélkül a legtöbb sejt csak 1-2 percig képes élni. 
Egy embrió kialakulásáig 35 sejtosztódás megy végbe. 
Az emberi test minden sejtjében kb. 180 centiméter hosszú a DNS spirál.

Száj, szájüreg 
Egy átlagos felnőtt három pár nyálmirigyében napi 1.000-1.500 ml nyál képződik. 
Egy átlagos felnőttnek 9 ezer izlelőbimbója van. 
Az ízlelőbimbó 30 ingerfelvevő ideget tartalmaz.

Szem 
Az emberi szemben kb. 125 millió fényérzékelősejt található. 
Normális esetben az ember percenként 20-szor pislant, ám azoknál, akik tartósan merednek a számítógép képernyőjére ez a szám 5-re korlátozódik? 
A nők kétszer gyakrabban pislognak, mint a férfiak. 
A fiúknál gyakrabban (kb. 8%-ban) fordul elő a színtévesztés. 
A gyermekek szemének 100%-os működőképessége csak 4-5 éves korra alakul ki.

Szív 
A szív életünk alatt kb. 30 milliárdszor húzódik össze.  
A szívünk (normálisan) percenként 60-90-et dobban. 
A szív naponta átlagosan 13500 liter vért pumpál át. 
A szív egy összehúzódással kb. 70 ml vért pumpál az artériákba, ahol hullámszerűen halad tovább. 
A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körbe a testet.  
Legvastagabb a bal kamra fala (8-9 cm), mert itt a legnagyobb a nyomás.  
A pitvar fala 2-3 cm. 
Rendszeres edzéssel a sportolók szíve megnagyobbodik és megerősödik, fala 30%-kal megvastagszik.  
A szülést megelőző hetekben a normális magzati szívfrekvencia 120-160/min. közötti tartományban tekinthető élettaninak.

Tüdő 
Az emberi tüdő teljes felülete kb. egy teniszpálya méretével egyezik meg (100 négyzetméter). 
Egy tüdő kb. 500-700 g-ot nyom, a jobb valamivel nagyobb, mint a bal. 
A tüdőhólyagocskák (alveolus) száma 30 millió.  
A nyugalmi állapotban percenkét kb. 16-szor veszünk levegőt. Egy légvétellel fél liter levegőt lélegzünk be, így percenként 8 liter levegőt cserélünk ki a tüdőnkben.  
Egy felnőtt ember évente kb. 7.000 köbméter levegőt lélegez be. 
Az alkohol 10%-a a vesén és a tüdőn keresztül hagyja el a szervezetet.

Vese 
Normális esetben a vesék napi 180 liter folyadékot szűrnek meg, de ebből csak 0,75-2 l vizelet képződik. 
Az alkohol 10% a vesén és a tüdőn keresztül hagyja el a szervezetet.

Vér, vérnyomás, vércukor 
Az emberi testben kb. 5,5 liter vér kering. 
A testünkben lévő 25 billió vörösvértest felszíne bőrünk felületének összességében kb. 1.600-szorosát teszi ki. 
A májkapui vénán átfutó vér átlagos mennyisége 1.200 ml percenként. 
Egy egészséges felnőtt ember vérének egy-egy köbmilliméterében kb. 4,5-5 millió sejtmag nélküli vörösvértest van. 
A vörösvértesteink élettartama 100-120 nap. 
A nők többsége 1-1,5 dl vér veszít egy-egy menstruációkor. 
Egy egészséges felnőtt ember vérének egy-egy köbmilliméterében kb. 5-8.000 fehérvérsejtet tartalmaz. 
A fehérvérsejtek élettartama 7-14 nap, köbmilliliterenként 6-8 ezer van belőlük a vérben? 
A vérlemezkék (trombociták) a vér legkisebb sejtjei. Átmérőjük 2-3,5 mikrométer, vastagságuk 0,7-0,9 mikrométer. 
A vérnyomás akkor tekinthető normálisnak, ha legalább 3 alkalommal történt eseti méréssel 139/89 Hgmm-nél kisebb értéket mérünk. 
A koszorúerekbe a vérmennnyiség 5-10%-a kerül. 
A vércukor szintje egészséges embernél 4-7 mmol/l. (Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha ez az érték étkezés előtt rendszeresen meghaladja a 6 mmol/l-t, étkezés után pedig a 11 mmol/l értéket.) 
Ha az ember ölében egy kutyát, vagy cicát tart, 20%-kal csökken a vérnyomása.

Zsír, zsírszövet 
Egy átlagos felnőtt nő testsúlyának kb. 20-25%-a lehet zsír, a férfiaknál ez az arány 10-20%. 
A 18 éves lányok testtömegének min. 28%- a zsírszövet. 
A zsírszövetben csak 20-25 körüli vízmennyiség található. 
A zsírégetés szempontjából optimális, ha percenként 120-130-as pulzus mellett 300-400 kalóriát égethetünk el. 
 

Egyéb 
Annak esélye, hogy két ember DNS-profilja megegyezik 1:10.000.000.000. 
Két ember génkészlete mindössze 0,2-0,4%-ban tér el egymástól. 
Egy kb. 70 kg-os férfi szervezetében 45 liter víz van. Ebből 30 liter a sejteken belül helyezkedik el. 
Egy egészséges emberi testen élete során 75 ezer liter víz folyik át. 
Szervezetünk maga is termel - naponta kb. 300 ml - folyadékot a tápanyagok elégetésekor. 
Szürkeállományunk noha mindössze 2 milliméter vastag, több milliárd idegsejtet tartalmaz. 
Az agytömeg 85%-át az agykéreg legkülső részen a gondolkodásért, tanulásért, problémamegoldásért, nyelvi funkciókért felelős necortex adja. 
Egy átlagos felnőtt ember feje kb. 5,4 kg. 
Az újszülött feje a test egynegyede, a felnőtté az egynyolcada. 
Egy nő élete során átlagosan 400 peteérés történik. 
A gyermekágyas időszak alatt az 1 kg-os méh fokozatosan visszanyeri eredeti formáját, és megint 60-70 gr súlyú, átlagosan 7,5 cm hosszú szervvé válik. 
A hiperaktivitásuk következtében kevésbé odafigyelni képes gyermekeknek az átlagoshoz képest 3-4%-kal kisebb az agyvelejük. 
A leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenességek a szívhibák (0,8-1%). 
Az emberi orr gyors egymásutánban legfeljebb 3-5 illatot tud megkülönböztetni, utána elfárad a szaglóhám idegsejtjeinek túlterhelődése miatt. 
A különböző fejfájásoknak legkevesebb 25%-a a szemből indul ki. 
A professzionális zenészek hallóközpontjának szürkeállománya 130%-kal nagyobb, mint a nem zenélőké. 
A tüsszentés sebessége elérheti akár a 150 km/órás sebességet is. 
A szánk naponta akár 15 ezerszer is megnyílik (csukódik). 
A nyálkahártya sima felületein 24 órán át maradnak meg a vírusok, a bőrön maximum 15 percig.  
A testünk által leadott hőnek körülbelül 40-50%-a a fejünkön keresztül távozik. 
A pattanásos bőr a 25-45 év közötti nők 40%-ának okoz problémát. 
A nyelőcső átmérője kb. 2, átlagos hossza 24 cm. 
A hasüreg bal oldalán, a rekeszkupola alatt elhelyezkedő, páratlan szerv, a lép az emberi test legnagyobb nyirokszerve, átlagosan 150-200 gramm tömegű. 
Az eddigi leghosszabb, emberi testben talált bélféreg 33 méter hosszú volt. 
Az alsó végtagi vénákban a nyomás közel tízszeresére emelkedhet álló testhelyzetben a vízszintes testhelyzethez képest. 
A rendszeresen sportolók csonttömege 40%-kal magasabb, mint az azonos korú passzívabb, elsősorban ülőmunkát folytató társaiké. 
A haj a fogantatás utáni 3. hónapban, az anyaméhben kezd fejlődni. 
A közép-európaiak 40%-a a 0-s vércsoportba tartozik. 
Az agy kb. 3000 szagot képes felismerni. 
A férfiak húgycsövének hossza 20, a nőké 3-4 cm. 
A prosztata tömege fiatal felnőtt korban mintegy 20 g. 
A gyomor évente átlagosan 480 liter gyomornedvet termel. 
Egy átlagos tömegű férfi testében kb. 1000-1200 g, míg egy átlagos tömegű nő testében kb. 900-1000 g kalcium található. 
Az emberi test átlagosan 2-4 gramm vasat tartalmaz, aminek 60%-a kötöttvérfesték, azaz hemoglobin. 
Egy ember élete során átlagosan 4 tonna fekáliát ürít ki testéből.

Viszonylag egyszerű kérdésnek tűnik, hogy hány sejtből áll a testünk, megválaszolása azonban korántsem könnyű feladat. Mikroszkópos vizsgálatokkal bizonyos sejtek ugyan könnyen megfigyelhetők, más sejttípusok – például a neuronok − azonban olyan komplikált kinézetűek, hogy azt is komoly nehézségekbe kerül megállapítani, hol végződik az egyik sejt, és hol kezdődik a másik. És mivel annyit biztosan tudunk, hogy rengeteg sejtünk van, a szóba jöhető számolási technikák mindegyike olyan hosszú ideig tartana, hogy nem is igazán érdemes belevágni.

Egy olasz, görög és spanyol kutatókból álló csoport azonban nemrégiben megkísérelte megbecsülni az emberi szervezet alapelemeinek számát. Messze nem ők az elsők persze, akik erre próbát tesznek, az elmúlt évtizedek hasonló kutatásai azonban meglehetősen vegyes végeredményekkel zárultak, a szervezet sejtjeinek összlétszámát valahol 5−200 billió (10ˆ12) közé helyezve. Ami még nagyobb probléma, a korábbi próbálkozások többsége esetében arra vonatkozólag gyakorlatilag semmit sem árultak el a szakértők, hogy mi alapján állapították meg az általuk helyesnek vélt számot.

De hogyan lehet megbecsülni a sejtek számát, ha ténylegesen megszámolni képtelenség ezeket? Az egyik felmerülő lehetőség a sejtek tömegének alapján történő számítás: egy emberi sejt átlagos tömege 1 nanogramm, vagyis egy 70 kilogrammos felnőtt férfi sejtjeinek száma 70 billiónak adódna. Egy másik opció a sejtek térfogatának figyelembe vétele: az emlős sejtek átlagos térfogata a köbcentiméter milliárdod részének négyszerese, így ismét csak az előbb említett felnőtt férfivel számolva 15 billió sejtet kapunk végeredményül.

A két számítási módszerrel tehát gyökeresen eltérő számokat kapunk. A szervezetben ráadásul korántsem tekinthető homogénnek a sejtek eloszlása: akadnak nagyon sűrűn és kifejezetten lazán „pakolt” régiók is. Ha például a vérsejtek denzitása alapján igyekeznénk megbecsülni a szervezet sejtjeinek számát, 724 billiót kapnánk eredményül, ha viszont a jóval lazábban elhelyezkedő bőrsejteket vesszük alapul, mindössze 35 milliárd lesz az összlétszám.

A kutatócsoport mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy pontos végeredményt csak akkor kaphatnak, ha felosztják a szervezetet, és szervenként, illetve sejttípusokként igyekeznek megbecsülni a test sejtjeinek számát. (A vizsgálat során kizárólag az emberi sejtekre koncentráltak, tehát a testünkben tetemes számban éldegélő mikrobákat nem vették figyelembe a „népszámlálás” során.) Az egyes szervek és szövetek térfogatát és sejtsűrűségét véve alapul, a kutatócsoport 37,2 billióra becsüli egy átlagos felnőtt férfi sejtjeinek számát.

Persze ez sem tekinthető a végső és legpontosabb eredménynek, de egyelőre jó kiindulási pontnak tűnik, nagyságrendileg pedig szinte bizonyosan stimmel, ami az eddigi hasonló kutatások széles skálán mozgó eredményeihez képest nagyon fontos előrelépést jelent.

A puszta kíváncsiságon kívül a sejtek létszámának megállapítása mögött komoly tudományos indokok is húzódnak, főként napjainkban, amikor a számítógépes modellezés egyre magasabb szintre lép. A szervek, szövetek és az egész szervezet modellezése során pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket hány alapelem együtteseként kezeli a rendszer. A sejtlétszám ezen túl diagnosztikai jelentőséggel is bírhat. A kutatásban résztvevő szakértők úgy találták, hogy míg az egészséges máj 240 milliárd sejtből áll, a cirrózis (májzsugor) következtében ez akár 172 milliárdra is lecsökkenthet.

Napjainkban még csak próbáljuk megérteni, hogyan alakulhattak ki az első többsejtű szervezetek, és hogy ezek a néhány sejtből álló rendszerek milyen fokú együttműködést igényeltek. Elképesztő belegondolni, hogy szerveztünk mennyivel összetettebb ezeknél a kezdetleges többsejtűeknél: testünkben több mint 300-szor annyi sejt dolgozik együtt minden pillanatban, mint amennyire a valaha élő emberek számát teszik.

Forrás: infovilag.hu