Számos ún. immunerősítő található az étrendkiegészítők piacán. Ilyen pl. az echinacia, amiről azonban számos vizsgálat bizonyította, hogy lényegében nincs semmi immunerősítő hatása. Ugyancsak egy téveszme, hogy a C vitaminnak lenne. Az utóbbiról azonan legalább az igaz, hogy a fertőzéssel (pl. influenza) járó kellemetlen tünetek egy részét valóban csökkenti, ill. elviselhetőbbé teszi.

A kompromittált (alulműködő) immunrendszernek számos oka lehet. A leggyakoribbak:

1. hormonális okok (pl. a kortizon hormon megemelkedése),

2. a lép különböző betegségei,

3. HIV (és néhány más vírusos) fertőzés,

4. sarló sejtes anémia,

4. állandósuló stressz (ami, a kortizon hormon megemelkedését eredményezi),

5. kemoterápia, szteroid-terápia és

6. hosszantartó, kimerítő fizikai igénybevétel.

Ha ezek egyike sem áll fenn, nagy valószínűseggel az immunrendszerünk optimálisan működik. Feltéve persze, hogy megfelelően táplálkozunk, kellő mértékben el vagyunk látva vitaminokkal. Különösen D3 vitaminnal.

Korábban már írtunk arról, hogy a D3 vitamin csökkenti az esélyét pl. annak, hogy influenza járvány esetén megfertőződjünk. Azóta számos további vizsgálat igazolta, hgy a kellő D3 vitamin ellátottság valóban szükséges a fertőzések leküzdéséhez, azaz a hatékony immun válasz kiváltásához. (Szakembereknek: hivatkozás a cikk végén.)

De mit jelent a kellő D vitamin ellatottság. pl. az immun-funkcióval kapcsolatban? E vonatkozásban tanulsággal szolgálhatnak a következő adatok:

1. Általánosan ismert, hogy az északi féltekén (Európában és Észak Amerikában) az influenzás megbetegedések legnagyobb része a decembertől áprilisig terjedő időszakra esik (lásd az 1. ábrát; 1964-75 közötti angliai adatok).

2. Tekintve, hogy az északi féltekén élőket ezekben a hónapokban éri a legkevesebb napfény, ugyancsak ebben az időszakban szintetizálja a szervezet a legkevesebb D vitamint (lásd az1. ábrát; bajorországi adatok, amelyek lényegében igazak más, az északi féltekén, nem trópusi zónában előkre is, és a 2. ábrát; USA-beli adatok).

Az összefüggés az influenzás megbetegedések gyakorisága és a csökkent plazma D vitamin szint között tehát nyilvánvaló. Ugyanakkor érdemes még megjegyezni, hogy a bajorországi adatokat látva, mi itt Magyarországontalán még nyári időszakban sem érjük el az ideális plazma D vitamin szintet; pl. a trópusokon élőknel a plazma D vitamin gyakorlatilag egész évben 70-110 ng/ml.

Ősztől a nyár elejéig tehát D vitamin pótlásra van szükségünk, sőt, ha nem vagyunk eleget a napon, még a nyári hónapkban sem árt D vitamint szednünk annak érdekében, hogy a ma ideálisnak tartott 60-80 ng/ml plazma szintet elérjük.

Ajánlás: téli hónapokban napi 2000 NE, ősszel és tavasszal 2000 NE legalább minden második nap. Nyáron pedig minél többet a napon lenni (de óvatosan).

Szakebereknek: Prietl B et al.: Vitamin D and Immune Function...

Képek:

abra1 abra2

Fájlok:

Letöltés	Fájl	Frissítve
	Szakemberek	2014.03.14