Számos klinikai és demográfiai vizsgálat alapján ma már egyértelműen kijelenthető, hogy az elhízás, a kövérség számos betegséget tekintve rizikó faktor.

A XXI. század elejére odajutottunk, hogy a túl sok, de rossz minőségű ennivaló több problémát okoz ma már az emberiségnek, mint az éhínség. Az elhízás már népbetegség és számos kórkép előzménye, ill. rizikó faktora. A probléma olyan mérvű, hogy pl. az Egyesült Államokban ma már a gyermekek is érinttek; minden ötödik gyermek túlsúlyos. Sőt, ma már azt is tudjuk, hogy ezen túlsúlyos gyermekek 40%-a 11 éves korára már 2-es diabetesben szenved (függetlenül attól, hogy a szövődmények, mint pl. a magas vérnyomás, csak jóval később lesznek tapasztalhatók).

A fent elmondottak lassacskán átmennek a köztudatba; erre utal pl. hogy (főként a nők körében) egyre népszerűbb fogyasztó szereket szedni. Túl azon, hogy ezek hatékonysága az esetek többségében meglehetősen kérdéses, nem szabad megfeledkeznünk az elhízás, a kövérség alapegyenletéről:

Kövérség = megevett kalória – elégetett kalória.

Amíg sokat eszünk és keveset mozgunk, addig hízni fogunk (ez még akkor is igaz, ha valami kóros, pl. hormonális probléma, is van az elhízás hátterében). Egy átlagos (70 kg-os férfi, aki nem aktív sportoló, ill. nem végez nehéz fizikai munkát) ember napi kalória szükséglete 1500-1700 kcal. Ezzel szemben egyetlen szelet "rántott hús" a hozzávaló sültkrumplival egyenlő kb. 1350 kcal. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen fizikai aktivitás mennyi kaloriát képes elégetni percenként:

rágógumi rágás: 0,2
séta: 3
biciklizés: 4
tánc: 5
úszás: 6
korcsolyázás: 6
kocogás: 10
erös fizikai munka (pl. ásás): 15

Ezek alapján mindenki kiszámíthatja, hogy az étrendjének, étkezési szokásainak megfelelő mozgást végez-e, vagy sem. Az 1. ábra segítségével pedig kiszámíthatjuk a Test-Tömeg-Index értéket, amely az elhízás súlyosságát mutatja.

A kövérség bizonyítottan vezethet az alábbi betegségek kialakulásához, ill. növeli ezen betegségek kialakulásának esélyét:
− Szív, és érendszeri betegségek (infarktus, sztrók, magas vérnyomás, endotél dysfunkció, érelmeszesedés)
− Metabolikus betegség
− 2-es diabetes (öregkori cukorbetegség, melynek következménye lehet: magas vérnyomás, veseelégtelenség, látásromlás, erekciós zavarok, stb…)
− Rák (különösen a mellrák, a méh daganata, a végbél rák)
− Rheuma
− Szív myopátia, stb…

Sőt, ma már az is igazolt, hogy pl. a gyerekkori elhízás kb. 6 évvel csökkenti a várható élettartamot, ill. a felnőttkori elhízás növeli a morlatilást (2. ábra).