Business picture

Az étrendkiegészítőkről...

Miért szedünk vitamin és étrend-kiegészítő készítményeket?

A CDC (az USA Egészségügyi Minisztériuma alá tartozó ún. Betegség Ellenőrző Központ) rendszeresen vizsgálja a táplálkozási szokások és az egészségi állapot közötti összefüggéseket (National Health and Nutritional Examination Survey). A 2007-es vizsgálat adatai szerint az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság több mint 50 %-a rendszeresen fogyaszt étrend-kiegészítő (nutraceutikum) készítményeket. Sőt, a 60 év felettiek közel 80 %-a. Ma már tudjuk, hogy e készítmények “népszerűsége” annak köszönhető, hogy hiányt pótolnak. Hiányt pótolnak, hiszen a hyper- és szupermarketekben ma kapható élemiszerek zöme – a “modern”-nek mondott mezőgazdasági és élemiszeripari eljárások miatt – nem rendelkezik olyan beltartalmi értékű húsfélékkel, zöldség- és gyümölcsfélékkel, mint pl. 40-60 évvel ezelőtt. Számos vizsgálat adatai bizonyítják, hogy az iparosodott világ majd minden polgára ún. B-típusú hiánytáplálkozástól szenved, ami annyit jelent, hogy a hagyományos úton, azaz az élemiszerekkel, már nem jutunk megfelelő mennyiségű vitaminhoz, ásványi anyaghoz és más hasznos élettani hatással bíró növényi eredetű vegyülethez, mint amilyenek pl. a különböző flavonoidok, vagy éppen a vízoldékony rostok. Hogy csak egy példát említsünk: a nyugati társadalmakban élőknél teljesen általános a K2 vitamin hiány.

Számos tudományos vizsgálat mutatja, hogy a B-típusú hiánytáplálkozás növeli az ún. degeneratív betegségek kialakulásának az esélyét. Egy 2007-ben elvégzett összehasonlító vizsgálat pedig azt bizonyítja, hogy azoknál, akik rendszeresen szednek vitamin és étrend-kiegészítő készítményeket, a degeneratív betegségeket jelző ún. biomarkerek (rizikó faktorok) jóval kedvezőbb képet mutatnak (táblázat).

Nyilvánvaló tehát, hogy az étrend-kiegészítők az általános egészségi állapotunk szempontjából hasznosak lehetnek számunkra. Ugyancsak konkrét esetek, vizsgálatok százai bizonyítják, hogy az étrend-kiegészítők adott esetben gyógyítani, ill. betegségeket megelőzni képesek.

 Ezzel szemben a hatóságok...

Az étrend-kiegészítők joszabályi (37/2004. [IV.26.] ESZCSM rendelet) definíciója is a fentieket támasztja alá: “... olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat ... vagy élettani hatással rendelkező anyagokat...“ Élettani hatás lehet betegséget előidéző, vagy betegséget gyógyító, ill. megelőző. Az esetleges betegséget előidéző hatás a hatóságokra tartozik és reméljük, hogy ön, mint vásárló, ilyennel nem találkozik. (Nálunk biztosan nem.) A kedvező élettani hatás (a gyógyítás és a megelőzés) tartozik az orvostudományra és önre. Szerencsétlen módon azonban a különböző hatóságok mindenféle törvényi háttérre hivatkozva “üldözik” azokat, akik az étrend-kiegészítők esetleges gyógyító vagy betegséget megelőző hatásairól bátorkodnak írni, beszélni. Ennek – véleményünk szerint – két oka lehet: 1. a hatóságok nem ismerik vagy nem ismerik el a tudomány újabb eredményeit, adatait, ill. 2. a gyógyszeripar érdekei.

Mi – mint étrend-kiegészítő gyártók – meg vagyunk győződve az étrend-kiegészítők hasznosságáról, hiszen tudományosan bizonyított, hogy adott esetben képesek gyógyítani és betegségeket megelőzni. Kötelessegünknek érezzük tehát, hogy Önökkel minden olyan információt megosszunk, ami az általunk gyártott értend-kiegészítőkkel kapcsolatos; függetlenül attól, hogy a hatóság ezt jó szemmel nézi, avagy sem. (Magyarország Alaptörvénye kimondja: “Mindenkinek joga van … a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” Egy betegséget megelőző, ill. gyógyító hatás pedig nyilván közérdekű adat.)

 

Mire figyeljünk az étrend-kiegészítő készítményekkel kapcsolatban

Sajnálatos, de számos olyan étrend-kiegészítő készítménnyel találkozhatunk a boltok polcain, vagy éppen webáruházak ajánlatai között, amelyek vagy egyszerű csaláson, a vevő félrevezetésén, vagy pedig valamiféle áltudományos hiedelmen, sarlatánságon alapszanak, sőt, olyanokkal is, amelyek a nem kellő tudományos ismeretek okán egészségre ártalmas összetevőt tartalmaznak (pl. PABA - para-amino-benzoesav). Ugyancsak kötelessegünknek érezzük tehát, hogy felhívjuk a figyelmet néhány olyan konkrét problémára, amelyek a hazai boltokban/internetes webárukázakban kapható étrend-kiegeszítőkkel kapcsolatos:

1. A dozírozás. Csak úgy, mint a gyógyszereknél, az étrend-kiegészítők esetében is lényeges a hatóanyagtartalom. Ahogy nem mindegy, hogy adott esetben fél vagy 1 Algopyrint veszünk-e be, úgy nem mindegy az sem, hogy olyan étrend-kiegészítőt fogyasztunk, amely alig-alig tartalmaz hatóanyagot vagy olyat, amelyben megfelelő a hatóanyag mennyiség. Az olyan étrend-kiegészítőkben, amelyekben pl. csak növényi örlemény van, nem pedig kivonat (extraktum), szinte biztos, hogy túl alacsony a hatóanyagtartalom. (A csak növényi örleményt tartalmazó étrend-kiegészítő olyan, mintha megszárítanánk a növényt, pl. a zöldséget vagy a gyümölcsöt, és ledarálva annyit fogyasztanánk belőle, amennyi egy kis kapszulába belefér.) Tudunk olyan rezveratrol termékről a magyar piacon, amely szárított szőlő örleményt tartlamaz, és amelyen nincs feltüntetve a t-resveratrol tartalom, ill. amely – a mi méréseink alapján – pusztán 0,2-0,3 mg resveratrolt tartalmaz kapszulánként (holott az internetes hirdetesében a gyártó 30 mg/kaszula mennyiségről beszél). Tudunk olyan készítményről is, amelyben az anthocianidin hatóanyag mennyisége fel van ugyan tüntetve, de pusztán 0,2 mg/kapszula (ami jóval az élettanilag adekvát dózis alatt van).

Önnek, mint fogyasztónak tehát az áll érdekében, hogy vásárláskor vegye figyelembe a hatóanyag tartalmat, sőt, a hatóanyag tartalom és az ár arányát!  

2. A hatóanyagok ismerete. A dozírozás szempontjából az olyan étrend-kiegészítő készítmény is “gyanús”, amelyen hatóanyagként kémiai gyűjtőnevek vannak feltüntetve: pl. polifenol vagy flavonoid tartalom. (Ez olyan, mintha egy multivitamin készítményen nem lennének feltüntetve az egyes vitaminok mennyiségei, csak az összvitamin tartalom). Fontos tudni ugyanis, hogy a polifenolok vagy a flavonoidok csoportjába több ezer, különféle vegyület tartozik. Vannak köztük élettanilag hasznosak és károsak. Nem mindegy tehát, hogy a polifenolok vagy flavonoidok közül konkrétan melyik polifenolos vagy flavonoid vegyületet tartalmazza az adott étrend-kiegészítő, és milyen mennyiségben.

Önnek, mint fogyasztónak tehát az érdekében áll, hogy olyan étrend-kiegészítő készítményt vásároljon, amelynek a hatóanyag-tartalma – mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg – egyértelmű.

3. Káros összetevők. Nyilván nem szándékosan, hanem inkább a kellő ismeretek hiánya okán, de olyan esetekkel is találkozhatunk, amikor egy-egy készítmény kifejezetten káros hatású összetevőt tartalmaz. Már említettük a rákkelető PABA esetét, ami néhány állatkísérlet alapján vált “népszerű” étrend-kiegészítő hatóanyaggá, holott jóval szélesebbkörű vizsgálatok bizonyítják a PABA rákkeltő hatását. De ilyen pl. a króm-pikolinát is, ami egy olyan ún. kelát vegyület, amelyből a króm felszívódása sokkal jobb, mint pl. más króm vegyületekből, de amelyikben a pikolinát molekula rész egyben mutagén (azaz rákkeltő) is. Az ilyen esetekről, ahogy azokra fény derül, oldalainkon rendszeresen beszámolunk majd. [Ajánljuk, hogy figyelje a Hírek között a tiltott étrend-kiegészítők listáját, amelyet rendszeresen frissítünk majd.]  

Képek: