Képek:

A kurkuma az Indiai sáfrány (Curcuma longa) gyökeréből nyert, közismert fűszer. A gyökér – a növény eredetétől függően – kb. 0.3-4 %-ban tartalmazza az ún. curcuminoid hatóanyagokat (curcumin és annak különböző származékai). Gyógyászati használata elsősorban (lényegében mellékhatások nélküli) gyulladásgátló hatásának köszönhető. Így sikerrel és mellékhatások nélkül alkalmazható a krónikus gyulladással együttjáró állapotokban: pl. Irritábilis Bél Szindroma, prosztata megnagyobbodás, prosztata gyulladás, rheuma, osteoarthritis, Chrone betegség, stb... esetén. Gyulladásgátló hatása feltehetően az ún. NF-κB gátló hatásnak tulajdonítható. (Az utóbbi egy olyan ún. citokin, amely felelős a gyulladásos folyamatok beindításáért.)

Számos állatkísérlet eredménye alapján gyanítható, hogy a curcumin potens anti-karcinogén is; jelenleg számos humán klinikai vizsgálat folyik ebben az irányban. Hatásmechanizmusa rendkívül összetett, de apoptózist (a rákos sejtek "öngyilkosságát") indukáló hatása tűnik elsődlegesnek, bár gyulladásgátló hatása itt is szerepet játszhat.

Egyre gyakrabban használják osteoarthritisben (porckopásban) szenvedő betegek állapotának javítására. Egy újabb vizsgálat eredménye szerint pl. csökkenti a porckopással együtt járó fájdalom intenzitását és elősegíti a porcok regenerálódását (pl. glukózaminnal és kondroitin szulfáttal együtt adva). Porckopás esetén tapasztalt jótékony hatása feltehetően ugyancsak a gyulladásgátlásnak tudható be.

A curcumin szintén javíthatja az agyi funkciókat. Részben, mert javítja az agyi keringést, részben pedig, mert megakadályozza az idegsejtek degenerációját . Ez utóbbi csak részben magyarázható a curcumin gyulladásgátló hatásával. Feltehetően a curcumin ugyancsak képes olyan jelátviteli utakat aktiválni, amelyek az agyi sejtek (öregkori) elhalását gátolják.

Speciális fehérjékkel kölcsönhatva a curcumin ugyancsak lassítja a Parkinson és az Alzheimer kór kifejlődését, ill. enyhíti azok tüneteit.

Dózis: vizsgálatok igazolják, hogy napi 100 mg curcumin bevitel már prevenciós hatással bír. A terápiás dózis napi 3-szor 100-300 mg (testsúlytól és a táplálkozási szokásoktól függően; bevétele közvetlen étkezés után ajánlott). 

Figyelmeztetés: Epehajtó hatása miatt epeköves betegeknek nem javasolt. Véralvadásgátló gyógyszereket szedőknél fokozhatja a vérzések kockázatát. Terhesek nem szedhetik az esetleges méhösszehúzó hatás miatt. Nagyobb dózisban (gramm feletti napi mennyiségben) történő használat esetén ritkán előfordulhat jelentős vérnyomáscsökkenés.

Szakirodalom:

Belcaro M.R. és mtsai.: Alternative Medicine Review, 15:337-344, 2010.

Hussain M.S. és Chandrasekhara N: Ind. J. Med. Res., 96:288-291, 1992.

Rasyid A. és mtsai.: Asia Pac. J. Clin. Nutr., 11:314-318, 2002.

Usharani P. és mtsai.: Drugs R. D, 9:243-250, 2008.

Slonim A. E. és mtsai.: J. Am. Coll. Nutr. 28: 277-285, 2009.

Niederau C. és Göpfert E.: Med. Klin. Munich, 94:425-430, 1999.

Zhang L. és mtsai.: J. Alzheimers Dis. 10:1-7, 2006.

Balwant R. és mtsai.: J. Oral Sci. 52:251-256, 2010.

Satoskar R. R. és mtsai.: Int. J. Clin. Pharmacol. Ther. Toxicol. 24:651-654, 1986.

Dhillon N. és mtsai.: Clin. Cancer Res. 14:4491-4499, 2008.

Lal B. és mtsai.: Phytother. Res. 14:443-447, 2000.

Fleenor B. S. és mtsai.: Exp. Gerontol. 48:269-276, 2013.